Serpilius Sámuel (I.) (Késmárk, 1630. szept. 5.

Leibic, 1661. ápr. 5.) ev. lelkész, id. János fia, ifj. János öccse. Késmárkon végezte tanulmányainak egy részét. 1642-től Sárospatakon, Kassán és újra otthon tanult 1646-ig, midőn Eperjesre ment. Innen 1650 végén távozva külföldre ment s 1651. jún. 28-án Wittenbergben iratkozott be az egyetemre. Innen 1653 tavasza után hazajőve, még ez évben másodpap lett Leibicen. – Műve: De justificatione hominis peccatoris coram Deo. (Wittenberg, 1652.) Respondeált a „De lege et evangelio” (1653.) tartott vitán. – Üdvözlő verseket írt Serpilius Jánoshoz és Galli Évához (1652.), Neckel Dánielhez és Hämmer Krisztinához (1652.), →Klesch Dánielhez és Gruber Erzsébethez (1653.). – A temetésén →Klesch Kristóftól tartott beszéd szintén megjelent.