Sepsi ref. egyházmegye, az →erdélyi kerületben, a →háromszéki prot. egyházmegyének 1606 és 1614 között külön részekre való oszlása folytán jött létre. 1641-ben, illetőleg 1654-ben ez is kétfelé oszlott, kiválván belőle az →erdővidéki egyházmegye, mely nélkül a XVII. század közepe 35, a XVIII. század közepe táján 34, a végén 39, a XIX. század közepe táján 35, a vége felé némely változások ellenére ugyanannyi volt anyaegyházai száma. Az →egyházkerületnek 1903-i új beosztása alkalmával mindössze annyi változáson ment át, hogy beléolvadt a területére eső két, →püspöki vizsgálat alatti egyházközség és így 37-re szaporodtak egyházai. Ez a szám azonban az újabb időben 11-nek máshova való csatolása következtében, viszont két újnak az alakulásával 28-ra módosult. Ezek közül öt Brassó vármegyében, a többi Háromszékben van. – →Esperesei közül a következőkről tudunk: Torjai Székely Péter, aki megelőzőleg az egységes háromszéki egyházmegyében vitte ezt a hivatalt (1614.) (1620.), Bölöni Sikó István illyefalvi l. (1634 febr.) (1654.), Vásárhelyi Jakab gidófalvi, sepsiszentgyörgyi l. (1664.) (1691 eleje), Vásárhelyi János bodoki l. (1702 jún.) (1713 jún.), Lisznyai Incze István uzoni, sepsiszentgyörgyi l., Martonosi Incze Mihály gidófalvi l. (1747.), Gyalai István hídvégi l. 1753 körül, →Márkosfalvi Deák Péter sepsiszentgyörgyi l. 1758 tájáig. Vásárhelyi János (II.) uzoni, sepsiszentgyörgyi l. (1767.), Lisznyai Incze Sámuel illyefalvi l. 1775-től, Petri Ádám illyefalvi l. (1834.) (1837-től nyugalmazva), Bong István bikfalvi l. (1846-ban még helyettes) 1853-ig, Gödri Ferenc sepsiszentgyörgyi l. 1853–1870, Csiszér Gábor egerpataki l. 1871–1891, Zágoni Pál nagyborosnyói l. 1891–1896, Vén Mihály bikfalvi l. 1896–1903, Józsa Sándor illyefalvi, l. 1903–1915, Kovács Antal kilyéni l. 1915–1919, Kiss Albert bikfalvi l. 1919–1938, Tőkés József málnási l. 1938–19..