Seivert János (Nagyszeben, 1735. ápr. 17. – Szenterzsébet, 1785. ápr. 24.) ev. lelkész. Nagyszebenben tanult, míg 1754-ben külföldre ment s Helmstedtben gyarapította ismereteit 1757-ig. Hazajőve tanár, majd subrector, 1765-ben →prédikátor lett Nagyszebenben. 1771-ben Szenterzsébetre választották lelkésznek. – Főleg a történelem és segédtudományai terén dolgozott; művei közül egyházi érdekűek: Freimüthige Gedanken von Gespenstern (Versek). (Majnafrankfurt és Lipcse, 1757.) Die sächsischen Stadtpfarrer zu Hermannstadt. (Nagyszeben, 1777.) Der Christ. (Uo. 1780.) Die Anabaptisten in Ungarn (Ungrisches Magazin III. k. 1783.). Nachrichten von ungarischen Gelehrten Siebenbürgens und ihren Schriften (Siebenbürgische Quartalschrift V-VII. k. 1797–1801.).

Irodalom: Teutsch Gy. D.: Rede zur Eröffnung des 38. Generalversammlung der Vereins… (Archiv des Vereines XX.)