Békési ev. egyházmegye, a →békés-arad és →temes-torontáli egyházmegye kettéválásakor, 1836-ban alakult, legnagyobb részben a Békés vármegye területén lévő egyházközösségekből, de voltak még Arad, Csanád, Csongrád, Jásznagykunszolnok, sőt Torontál vármegyében is egyházai, melyeknek tetemes része azóta keletkezett. 1896 elején három részre történt széjjelosztásakor 24 anyaegyháza volt 36 lelkésszel, amelyek és akik az →arad-békési, →békési, és →csanád-csongrádi egyházmegyéket alkották azóta. A továbbra is a régi nevet viselő részében 9 anyaegyház maradt 14 lelkésszel. Ezeknek a száma annyira szaporodott azóta, hogy most már 18 lelkészi állás van 13 egyházban, annak ellenére, hogy egy egyházát Jugoszláviához csatolták. A régebbi nagyobbnak ezek voltak az →esperesei: Simon Sámuel szarvasi l. (előbb a békés-arad-temes-torontáliban) 1836–1839, Kuczián György mezőberényi l. 1839–1842, Kristóffy Sámuel nagylaki l. 1842–1848, Brószmann Dániel békéscsabai l. 1849–1850, →Placskó István szarvasi l. 1850–1855, →Horváth Sámuel tótkomlósi l. 1855–1858, Torkos Károly orosházi l. 1858–1864, Haviár Dániel szarvasi l. 1864–1867, →Szeberényi Gusztáv békéscsabai l. 1868–1872, Sárkány János szarvasi l. 1872–1878, Áchim Ádám szarvasi l. 1878–1895. A megkisebbedettnek pedig ezek: →Veres József orosházi l. 1896–1913, Keviczky László kondorosi l. 1914–1920, →Kovács Andor orosházi l. 1920–1942, Kello Gusztáv szarvasi l. 1942–1944, Botyánszky János mezőtúri l. 1944-től.