Schön Gáspár (Eperjes, ? – ?. ?) ev. tanár. Eperjesen tanult. Azután külföldre látogatott el és 1660. máj. 16-án Wittenbergben iratkozott be az egyetemre, melyen 1662-ben magisteri címet szerzett, 1665. okt. 7-én pedig a bölcsészeti karba kebeleztetett be. Hazajőve 1666 végére, már 1667 tavaszán →rektor volt Selmecbányán, ahonnan 1674 elején elűzte az ellenséges hatalom. Hogy hova lett, nincs tudva. – Teol. irányú művei: In prophetiam Danieliticam commentarius. (Wittenberg, 1663.) Pneumatologia de loquutione angelorum. (Uo. 1663.) De theologia in genere. (Lőcse, 1668.) De theologiae principio seu scriptura sacra. (Uo. 1668.) De Deo ejusque attributis.(Pozsony, 1670.) De sacro-sancta Trinitate. (Uo. 1670.) – Üdvözlő verset írt →Poprádi Ádámhoz (1660.), Brewer Jánoshoz (1661. magyarul és 1664.), Möller Dániel Vilmoshoz (1662.), Roth Menyhérthez (1663.), →Lucius Lajoshoz (1665.), Czack Dávidhoz (1666.), egy nem magyarországihoz (1665.) és az eperjesi új tanácshoz (1666.). – Respondeált egy ószövetségi tárgyról, egy Grotius-ellenes tételről és a „De incarnatione” (1663.) tartott vitán.