Scharsius András (Alsóbajom, ? – Berethalom, 1710. febr. 2.) ev. püspök. Iskoláit Medgyesen végezte, ahonnan külföldre ment és 1683. márc. 30-tól Wittenbergben folytatta tanulmányait. Visszatérte után, 1687-ben →rektor lett Medgyesen, 1694-ben pedig lelkész Muzsnán. 1708-ban püspökévé választotta az erdélyi szászság s ekkor Berethalomban foglalta el a lelkészi állást. – Művei: Theses de mysterio. S. S. Trinitatis. (Brassó, 1690.) De essentia Dei absolute considerata… (Uo. 1690.) Theses de attributis Dei operativis. (Uo. 1691.) Circa opera divina in genere et creationem ac providentiam in specie… (Uo. 1963.) Respondens volt a „Tpιaδagnωσιa primorum N. T. fidelium ante publicum Christi Praeconium” (1685.) felőli vitában. – Üdvözlő verset írt Albrich Jánoshoz (1683.), Karancsi Miklóshoz (1686.), Vietoris Mihályhoz (1686.), id. Adami Mihályhoz és Fernengel Borbálához, valamint ifj. →Adami Mihályhoz és Brenner Ágneshez (1692.), végül Franck Bálinthoz és Waid Anna Máriához (1693.), gyászverset a Greissing Kristóf halálára (1686.). – Egyháztörténelmi tárgyú följegyzései kéziratban maradtak.