Sartorius Dániel (Csetnek, 1704. jún. 3. – ?Besztercebánya, 1673.) ev. lelkész. Tanult Köviben, Osgyánban, Késmárkon, majd külföldre ment és 1727. szept. 21-én Wittenbergben iratkozott be az egyetemre. Hazatérve, 1730 tavaszán →rektor lett Csetneken, 1731 nyarán Eperjesen, hol 1732-ben lelkészi állást foglalt el. 1734-től Késmárkon, 1740-től Besztercebányán volt pap s itt 1763. aug. 16-án nyugalomba lépve, még abban az évben meghalt. – Művei, melyek mind szlovák nyelvűek: Florilegium biblicum… (Hely n. 1742.) (Magyarra ford. Csepregi Györgytől „Virágok a szentírás kertjéből” c. alatt 1894.) Diarium biblicum. (Hely n. 1744.) (Újra kiadta →Bachát Dániel 1879.) Egyházi beszédek. (Hely n. 1746.) (Újra kiadta Bachát Dániel 2 k. 1874.).