Sáros-zempléni ev. egyházmegye, előbb →szabad kir. városok kerületében, azután a →tiszaiban, a Zemplén vármegye területén levő, előbb a →zempléni és →ungi ref egyházmegyékhez tartozó ev. gyülekezeteknek a →sárosi egyházmegyébe való átvétele folytán 1663-ban keletkezett ez új névvel. Az átvett egyházak részére →conseniort választottak ekkor. Egyházai a mindjárt erre bekövetkezett súlyos időkben rendkívül megapadtak, annyira, hogy bár Abaúj vármegyéből is tartozott hozzá egy pár közelében fekvő, 1750-ben mégis csak 14, azután még kevesebb volt. Csak a →türelmességi rendelet után annak hatása alatt kezdtek ismét szaporodni. 1793-ban 13 anyaegyházból állott, 1898 előtt pedig 20-ból, melyek közül 13 Sáros, 4 Zemplén, 2 Abaúj-Torna, 1 Bereg vármegyei volt. Ebben az évben megszűnt régi alakjában s visszaállott a régi, kizárólag sárosi egyházmegye. A közbeeső időben egy ideig évenként, 1776-tól három évre választott →esperesei voltak: Thomae György pécsújfalusi l. 1663–1665, Wislicenus János kecerpekléni l. 1665–1673, Prunyi János szinyei l. 1683–1690, Platani Mátyás keresztfalusi l. 1690–1693, →Lipóczi Miklós szentmihályfalvi és magyarjakabfalvi l. 1693–1699, Závodszky Miklós tarcadobói l. 1699–1710, Trsztyénszky János héthársi l. 1711–1722, Czabkay Miklós roskoványi l. 1722–1733, Glósz Mihály komlóskeresztesi, margonyai l. 1733–1754, Clementis Mátyás girálti l. 1754–1758, Sárkány András girálti l. 1758–1766, Mihóky Pál komlóskeresztesi l. 1766–1769, Munyay János kapinémetfalusi l. 1769–1776, Berzeviczki Imre girálti l. 1776–1783, ötévi szünet után Mihóky Márton margonyai l. 1788–1794, Schulek András (I.) hanusfalvi l. 1794–1806, Sztanyik Mihály komlóskeresztesi, girálti l. 1806–1822, Schulek András (II.) kükemezői l. 1822–1825, Czapkay Illés ófalusi l. 1825–1832, Schulek András (II., másodszor) kükemezői l. 1832–1836, Hlovyk Ádám girálti l. 1836–1851, Melicsko Pál kükemezői l. 1851–1855, Bálint János ófalusi l. 1855–1860, Páll Endre felsőkemencei l. 1861–1865, Urbán Adolf laposi, hunusfalvi l. 1865–1891, Chotvács H. Endre budaméri l. 1891–1898.
Irodalom: Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története (1885.).
