Sárosi ev. egyházmegye, annak az itt aránylag sokáig tartó állapotnak, melyben közös egyházi testületet képeztek az összes e megyebeli prot. községek, az 1608. évi törvény vetett véget, mely jogot adott mindenik felekezetnek az önálló szervezkedésre. Az ekként 1609-ben magukra maradt evangélikusok →egyházmegyéjéből a szepesi apró egyházmegyék társaságában a →szepessárosi egyházkerületet alkotta a →szepesváraljai zsinat s ennek a révén jutott mindjárt akkor a →szabad kir. városok egyházkerületének hatósága alá. Egy 1663 elejétől 1665-ig tartó cselekvés eredményeképpen magába kebelezte azokat a Zemplén vármegye területén fekvő ev. egyházközségeket is, melyek addig a →zempléni és →ungi ref egyházmegyékhez tartoztak volt. Így állott aztán elő a →sáros-zempléni egyházmegye, melyből egy új rendezés folytán 1898 elején máshova csatoltatván a zempléni egyházközségek, ismét feléledt a sárosi ev. egyházmegye. Ekkor 13 anyaegyházat számlált, melyek 20-ra szaporodtak azáltal, hogy 1904-ben megkapta ez egyházmegye a →hat szabad királyi városi feloszlatott egyházmegyéből a Sáros vármegyébe eső egyházakat. Jelenleg a →szlovenszkói keleti egyházkerülethez tartozik. Az 1663-ig létezett régi sárosi ev. egyházmegye évenként választás alá eső →esperesei a következők voltak: Zanserus Mihály nagysárosi l. (1610.) 1614-ig, Zarevucius Mátyás berzevicei l. 1614–1618, Simonis Péter magyarjakabfalvi l. 1618–1620, Zarevucius Mátyás berzevicei l. (másodszor) 1620–1622, Simonis Péter magyarjakabfalvi l. (másodszor) 1622–1629, Polani László berzevicei l. 1629–1645, Faskovicz Illés tarcadobói l. 1646–1662, Thomae György pécsújfalusi l. 1662–1663. – Az újabbkeletű egyházmegye espereseinek pedig a következő a névsora: Chotvács H. Endre budaméri l. 1898–1901, Hoznek Lajos girálti l. 1901-től, Hajdú János zsegnyei l. 1903-tól, Korbély Géza eperjesi l. 1916-ig, Liptay Lajos eperjesi l. 1917–1921, Hajdú Gyula eperjesi l. (1930. júl.) 1936-ig, Engler István abosi l. 1936–19..

Irodalom: Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története (1885.).