Rimai János (Alsósztregova, 1573. – Alsósztregova, 1631.) prot. vallású nemes. Külföldön is gyarapította ismereteit, s 1587-től az Ecsedi Báthory István udvarában, majd az erdélyi fejedelmekében élt. Hivatalokat is viselt, de főleg diplomáciai téren fáradozott sokat a →Bocskay és →Bethlen megbízásából. – „Istenes éneki”, amelyek a →Balassa Bálintéival vannak kiadva, mintegy negyvenszer láttak napvilágot, legelőször Bártfán 1632 körül. Szlovákul is szerzett énekeket. Bocskayról írt latin verse Szepsi Korocz Györgynek „Az angliai… Jakab királynak… királyi ajándéka” (1612.). c. műve mellett foglal helyet.

Irodalom: Br. Radvánszky Béla: Rimai barátsága (1904.), Fülöp E. A.: R. J. és Beniczki Péter (1879.), Ferenczi Zoltán: R. J. élete (1911.), Kovács Sándor: R. J. (Ösvény, 1912.).