Révész Kálmán (Debrecen, 1860. aug. 11. – Miskolc, 1931. dec. 4.) ref. püspök. Id. Imrének fia, ifj. Imrének atyja, Debrecenben 1879-ben végezte a gimnáziumot, 1883-ban a teológiát. Ezután egy évig gimn. segédtanár, egy évig →senior volt, 1885-ben pedig külföldre ment s egy évet a berlini egyetemen töltött. Hazajötte után legott pápai →teol. tanár, 1892-ben pedig kassai lelkész lett, tagja levén addig a →budapesti első zsinatnak. Az →abaúji egyházmegye 1898 elején →esperessé, a →tiszáninneni egyházkerület 1896-ban →konventi póttaggá, 1904-ben és 1917-ben zsinati rendes taggá, 1910-ben konventi rendes taggá, 1918 végén püspökké választotta. 1911-től 1914-ig a →sárospataki kollégium →gondnoki tisztét is vitte. 1920-tól Miskolcon lelkészkedett. – A debreceni egyetem 1917-ben teol. díszdoktorai, a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság kezdettől fogva választmányi tagjai sorába iktatta s választmányi tagja volt hosszú időn át a Magyar Történelmi Társulatnak is. Igen sok cikke jelent meg az egyházi közlönyökben és számos dolgozata egyes szakfolyóiratokban. Szerkesztette a debreceni hittanszaki önképző-társulat Közlönyét (1882–83. tanév) és az általa megindított →Dunántúli Prot. Lapot (1890–1892.). – Nagyobb dolgozatai és önállóan megjelent művei: A reformáció hatása hazánkra. (Debrecen, 1884.) A lengyel dissidens kánonok története s befolyása a →budai zsinat törvényhozására. (Pápa, 1887.) Unitárius történetírás. (Uo. 1891.) A presbyterium legelső nyomai hazai ref. egyházunkban (Prot. Szle, 1892.). Beköszöntő egyházi beszéd Kassán. (Budapest, 1893.) Százéves küzdelem a kassai ref. egyház megalakulásáért. (Uo. 1894.) A debreceni hitvita kérdéséhez (Prot. Szle, 1894.). A kassai ref. egyház által fennállása 250. évfordulóján 1894. márc. 25-én tartott örömünnepély emlékkönyve. (Kassa, 1894.) A kassai ref. egyház gondnoki számadásai 1682–1688. (Történelmi Tár, 1894.) Az unit. történetírás legújabb remeke. (Debrecen, 1895.) A kassai ref. egyház emlékkönyve hazánk fennállásának ezredik évéről. (Kassa, 1896.) A kassai első ref. templom története (Prot. Szle, 1897.). →Czeglédi István származása és családi viszonyai (A Magyar Prot. Irodalmi Társaság pápai közgyűlésének Emlékkönyvében.). (Budapest, 1897.) →Gyöngyösi Pál (A „Prot. Et. Monográfiák” közt). (Uo. 1898.) Kassai ref. egyházi számadások (Történelmi Tár, 1899.). Emlékkönyv az első püspöki egyház látogatás évszázados fordulóján a kassai ref. egyházban tartott ünnepélyről. (Kassa, 1899.) Alvinczi és a kassai vértanúk (Prot. Szle, 1899.). Alkalmi egyházi beszéd a kassai Rákóczi-kiállítás megnyitásakor. (Kassa, 1903.) →Dévai Bíró Mátyás kétrendbeli fogsága (Prot. Szle, 1905.). →Bocskay István apologiája (Uo. 1906.). Egyházi beszéd 1906. márc. 18-án. (Kassa, 1906.) A kassai ref. főiskola (Sz. 1908.). A kassai ref. templomok rövid története. (Sárospatak, 1911.) Egy hitvalló prédikátor (Czeglédi István születésének 300-ados évfordulóján „Két kassai jubilaeum” c. füzetben). (Kassa, 1918.) Átnézte a Tschackert →Szlávik-féle „Rövid tanulmányi kalauz”-t (1912.). Cikkeket fordította Theol. Ismeretek Tára I. kötetébe. Közrebocsátotta atyja prédikációinak öt kötetét (1889–1891.) és „Munkáit a →pátens korából” (1900.).