Rápóti Pap Mihály ifj. (Tiszadob, 1660. júl. 20. – Debrecen, 1726. febr. 7.) ref. püspök, az előbbinek fia. Tanulmányait Debrecenben végezte, hol 1678. jan. 21-én lépett a nagyobb tanulók sorába, azután meg →köztanitói, →contrascribai és →seniori tisztet is viselt. 1686 tavaszán külföldre indult s aug. 17-én a leideni egyetemre iratkozott be. Miután 1688 őszére visszaérkezett, 1689-ben biharnagybajomi, 1691-ben debreceni lelkész lett. A →debreceni egyházmegye 1710. jún. 18-án →esperessé, a →tiszántúli egyházkerület 1724 novemberében →„generalis inspector” címmel püspökké választotta, miután már 1721 óta vitte e hivatalt. – Művei: De lege fidei. (Leiden, 1687.) Temetési tanítás (Jenei Mihály felett). (Debrecen, 1694.) Scripturaria V. Testamenti chronotaxis. (Uo. 1696.) De natura vera conjugii. (Uo. 1715.) – Üdvözlő verset írt →Komáromi A. Jánoshoz (1686.), →Kondorosi Jánoshoz (1687.) és →Nógrádi Benedekhez (1687.), gyászverset →Mártonfalvi Györgynek (1681.), →Nógrádi Mátyásnak (1681.), →Köleséri Sámuelnek (1683.) és Szilágyi Mártonnak (1700.) a halálára.