Radnótfáji Nagy Zsigmond (?, ? – ?, 1770 után) ref. lelkész. Erdélyi születésű, Kolozsvárt tanult, hol →seniorságot is viselt. 1724–26-ban →rektor volt Zilahon, ahonnan külföldre ment s 1727. máj. 29-én az utrechti egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérte után egy ideig Bánffyhunyadon, majd Bonchidán lelkészkedett s itt egyúttal udvari papságot viselt a Bánffyaknál. A →széki egyházmegyének jegyzői és huzamosabb időn át helyettes esperesi tisztét vitte 1754-ig. – Műve: Jó fundamentumon építtetett ház (Gyászbeszéd Köblös Péterné Kakucsi Judit felett). (Kolozsvár, 1744.) Verse van az „Örökkévaló szombat” (1757.) c. könyvben és gyászverset írt a Borosnyai Nagy Zsigmondné Pál Ilona halálára (1770.). Respondens volt a „Theologiae christianae brevissima idea” (1728.) felőli értekezések során.