Putnoki János (Tállyai) (Tállya, ? – Nagyvárad, 1644.) ref. lelkész. Debrecenben tanult, hol 1610. júl. 5-én iratkozott be a felsőbb tanulók sorába. Miután 1615-től →contrascribai tisztet viselt, a következő évben külföldre látogatott el s 1616. okt. 18-án az egyetem hallgatói közé lépett Heidelbergben. Innen 1618-ban tért vissza s még ez évben →rektor lett Szatmáron, 1619-ben pedig lelkész Debrecenben. A →debreceni egyházmegye 1623-ban →esperessé választotta, s ezt az állását 1628 augusztusában Hajdúnánásra történt távozta után is betöltötte 1630-ig. 1633-tól Bodrogkeresztúron, 1634-től Nagyváradon lelkészkedett. – Egy kötet kéziratos „magyar prédikáció”-ja maradt fenn Sárospatakon. Respondeált a „De peccato et causa peccati in genere et de primo” (1617.) és a „De invocatione deque imaginibus Dei et sanctorum” (1618.) tárgyaló vitákon. Ő is tartott gyászbeszédet Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett, de ez nincs meg a többieket tartalmazó kötetben. Üdvözlő verset írt Margitai Péterhez (1620. és 1624.), meg Pataki →Fűsüs Jánoshoz (1617. és 1626.).