Batizi András (?Batiz, 1510 körül. – ?, ?) reformátor. Valószínűleg Abaújszántón tanítójának, →Gálszécsi Istvánnak a hatása alatt a reformáció hívévé válván, már 1530-ban kassai tanító korában kezdett prot. énekeket költeni s a zenét is maga szerezte hozzájuk. Később állítólag Sátoraljaújhelyben és Szikszón is hivataloskodott, míg 1542. márc. 19-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Innen 1543 augusztusában indult vissza s 1544-től előbb Tokajban foglalt el lelkészi állást, de csakhamar Szatmár vidékére került a →Drágffy Gáspár pártfogása alá s így vett részt az 1545. évi →erdődi zsinaton. A legelső magyar káték egyikének szerzője, mely először 1542 és 1545 közt jelent meg. Második kiadása „Keresztyéni tudományról való könyvecske” (Krakkó, 1550.), a harmadik „Catechismus” (Kolozsvár, 1555.) címet visel. Ez a lutheri irányú mű igen sokáig használatban volt, még a reformátusoknál is, meglehet módosított szöveggel. A szorosan vett bibliai epikának első munkásául ismeretes. Ily irányú (Krisztus születésének históriája, Az vitéz Gedeonról szép história, Az istenfélő Zsuzsánna históriája, Jónás prófétának históriája, Meglött és megleendő dolgokról, Izsák patriarchának házassága), valamint dogmatikai és erkölcstani jellegű verses műveit, úgyszintén énekeit, közöttük a 44. zsoltár átdolgozását a Régi Magyar Költők Tára II. k. közölte (1880.) életrajzával együtt.

Irodalom: Thury Etele: B. Andrásról és a szántói iskoláról (Prot. Szle. 1915.).