Pesti ev. zsinat, a reformátusok →budai zsinatával egyidejűleg, 1791. szept. 12.-okt. 14 között a br. Prónay László elnöklete alatt összesen tizenhét ülést tartott. A zsinaton alkotott törvénykönyv úgy alapelvekre, mint szerkezetre, sőt nagy részben szövegre nézve is megegyezik a budai zsinat kánonaival, melyekkel közös lett a sorsa is, amennyiben egyik sem nyert legfelsőbb megerősítést s a pesti zsinat kánonaiból is csak →egyházkerületi és →egyetemes gyűlési intézkedéseket léptettek életbe annyit, amennyit a körülmények miatt kellett és lehetett. A törvénykönyv öt szakaszban összesen 161 cikkből áll, melyek az egyházkormányzás, egyházi fegyelem, házasságügy, iskolai szervezet és vagyoni ügyek dolgában rendezkednek. A zsinat tárgyalásai közben élénk viták fejlődtek ki mind egyházkormányzati szerepük felől a lelkészek és világiak közt, mind a hitvallások felől az ortodox és a liberális felfogás képviselői között. A kánonokat teljesen →Szeberényi János (Corpus maxime memorabilium synodorum evangelicarum. 1848.) közölte először, majd →Kuzmány Károly (Urkundenbuch zum österreichischen ev. Kirchenrecht, 1856.), végül →Borbis János (Die ev. luth. Kirche Ungarns… 1861.), magyar fordításban a P. E. I. L. (1860.), németben a Prot. Jahrbücher für Österreich (1860.), a zsinat naplóját pedig magyarul Kanya Pál (P. E. I. L., 1859.) adta ki.

Irodalom: Szeberényi János: Kritik der ungarischen Synodalbeschlüsse vom Jahre1791. (Prot. Jahrbücher… 1858.), Chalupka János: Geschichte der Generalsynoden beider ev. Confessionen in Ungarn (1858.), Szeberényi Andor: A pesti zsinat történelme (1869.), Varga Zoltán: Politikai okok az 1791. évi zsinati végzések szentesítésének elmaradásában (1940.).