Pesti Mizsér Gábor (Pest, 1510. k. – ?, ?) az első magyar bibliafordítók egyike. A bécsi egyetemen 1536 körül papnak készült, de aztán visszalépett a pályától és humanista tanulmányoknak adta magát. 1542-ben udvari embere volt Izabella királynénak. „Novum testamentum seu quatuor evangeliorum volumina lingva hungarica donata” (Bécs, 1536.) c. műve, mely az evangéliumok magyar fordítását tartalmazza, nagyrészben az Erasmus latin fordítása nyomán készült. (Facsimile kiadásban →Szilády Áron jegyzeteivel 1895-ben jelent meg.) Aesopus meséit adta még ki magyarul, meg egy ötnyelvű szótárt pótolt a magyar szöveggel. Annak semmi nyoma, hogy a reformációhoz csatlakozott volna.