Pécselyi (nem Péceli) Király Imre (Valamelyik Pécsely, ? – ?Érsekújvár, ?1641.) ref. lelkész. Tanult Somorján és Pápán. Miután három évig →rektor volt Komáromban, külföldre ment, és 1609. máj. 30-án a heidelbergi egyetemre iratkozott be. Innen 1610 tavaszán haza látogatott, de visszatért, mindamellett 1611-ben már korábbi állásán működött. Majd 1615-ben ugyancsak Komáromban lelkész, később egyúttal →alesperes lett. Miután 1622-ben Érsekújvárra ment papnak, ott csakhamar a →komjáti egyházmegye választotta alesperesnek. – A komáromi iskola használatára készített rhetorikája (III. kiad. 1639.) és egy latin-magyar abecedariuma (II. kiad. 1630.) mellett a következő egyházi műveket írta: Consilium ecclesiae catholicae doctorum super ista quaestione: an homo christianus possit… se cognominare lutheranum vel calvinistam… (Kassa, 1621.) (Erre vagy talán ennek magyar kiadására válaszolt →Zvonarics György „Rövid felelet”-ében) Katechismus… (Pápa, 1624.) (Új kiad. Lőcse, 1635.) Egynehány szép isteni dicséretek (Az előbbinek végén). Egynehány szép énekek (→Balassa énekeivel együtt). (Bártfa, 1630, és 1650. közt, de azután is legújabban kiadta →Dézsi Lajos 1923.) Respondeált a „De baptismo” (1609.), a „De veritatibus et falsitatibus Bellarmini” (1609.), a „De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de sacramento baptismi et de confirmatione” (1610.) és a „De necessitate et justitia operum” (1610.) tartott vitákon. – Üdvözlő verset írt Szenczi Csene Péterhez (1616.) és gyászverset az Újfalvi Katona Imre halálára (1610.). Hat éneke fel van véve a jelenleg használt →énekeskönyvbe.

Irodalom: Vasári Dániel: P. K. I. élete és énekei (1907.).