Payr Sándor (Pápa, 1861. febr. 25. – Sopron, 1938. jan. 30.) ev. vallású egyetemi tanár. Pápán 1882-ben végezte a gimnáziumot, míg a teológiát 1885-ig Sopronban, a következő tanévben pedig Baselben hallgatta. Hazatérve, fél évig nevelő, egy évig győri →káplán volt, 1888-ban pedig lelkész lett Pusztavámon. 1889 nyarán →teol. tanárnak választatott Sopronba, ahonnan azonban fél év múlva visszament Pusztavámra. 1896-tól püspöki titkár volt Pápán, 1899-től újra teol. tanár Sopronban, hol 1923-ban egyetemi tanárnak neveztetett ki a hittudományi karra. Mint ilyen, 1930-ban nyugalomba lépett. – 1902 őszén teol. tanári vizsgálatot tett, 1929-ben díszdoktora lett Debrecenben a teológiának. A →Magyar Prot. Irodalmi Társaság 1899-ben választmányi tagjai közé sorozta. Kiváló munkásságot fejtett ki, főleg az egyháztörténet és énekügy irodalmának terén. Az egyházi lapokban és folyóiratokban közölt kisebb-nagyobb dolgozatain kívül a következő művei vannak: Az Isten igaz szolgájának jó élete (Andreae versének fordítása). (Pozsony, 1890.) Christliches Gesangbuch zum Gebrauch für die ev. Gemeinde Ondód, (Sopron, 1891.) A megváltó könnyei (Prédikáció). (Uo. 1891.) Templomépítő egyház a hitromboló század végén (Prédikáció). (Székesfehérvár, 1893.) A wittenbergi fülemile (Hans Sachs versének fordítása bevezetéssel). (Pozsony, 1893.) Fábri Gergely és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. (Budapest, 1894.) Nádasdy Tamás grófék háztája. (Uo. 1895.) Telekesi Török István. (Uo. 1896.) Magyar pietisták a 18. században. (Uo. 1898.) Az evangélikus Csepreg pusztulása (Prot. Szle, 1898.). A nádorispán udvara. (Sopron, 1903.) Kőszeg és vidéke ev. egyházunk történetében. (Uo. 1903.) →Draskovich György, a soproni jezsuita kollégium alapítója (Prot. Szle, 1904.). A Perlakyak négyszázados ároni háza. (Budapest, 1905.) →Mária, a humanista magyar királyné. (Uo. 1905.) Erdősi →Sylvester János. (Uo. 1905.) Mária Dorottya… (Uo. 1906.) Muzsaji Wittnyédy István. (Uo. 1906.) Negyedfélszázados főiskola Sopronban. (Sopron, 1907.) A pietismus paedagogikája. (Pozsony, 1908.) Kanizsai Orsolya. (Budapest, 1908.) Mária Dorottya nádorasszony. (Uo. 1908.) A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. (Uo. 1910.) Egyházi emlékek Urai-Újfalunak és vidékének múltjából. (Uo. 1910.) Egyháztörténeti emlékek (I. k.). (Sopron, 1910.) Soproni zenetörténeti emlékek. (Uo. 1911.) A reformáció évszázados ünnepei hazánkban (Prot. Szle, 1911.). Magyari István és Báthory Erzsébet (Uo. 1912.) Révay Judit (Uo. 1913.). Gr. Teleki Józsefné Királyfalvi Roth Johanna. (Sopron, 1913.) Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? (Budapest, 1914.) →Bocskay hadai Sopronban. (Sopron, 1914.) Lacknec Kristóf tudós társasága. (Uo. 1915.) Flacianus lelkészek Magyarországban. (Pozsony, 1916.) Nemesi akadémia Harkán II. József korában. (Sopron, 1916.) Diaetai szállás Sopronban 1681-ben. (Uo. 1916.) A régi ev. temető Sopronban. (Uo. 1917.) A soproni ev. egyházközség története. (I. k.). (Uo. 1917.) →Dévai Mátyás Luther Márton házában (Prot. Szle., 1917.). Nagy György és a harkai iskola II. József korában. (Sopron, 1917.) Ferenc József és a protestánsok. (Uo. 1917.) →Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. (Uo. 1918.) A régi soproni városház és várostorony. (Uo. 1918.) Luther wormsi hitvallása. (Uo. 1921.) A →dunántúli ev. egyházkerület története (I. k.). (Uo. 1924.) Széchenyi vallásos lelkülete. (Budapest, 1926.) (II. kiad. 1941.) Luther és az egyházi ének. (Debrecen, 1926.) Beethoven halhatatlan szerelmesének hitehagyott őse (Prot. Szle, 1927.). →Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. (Budapest, 1928.) Cordatus Konrád könyvecskéje Magyarország és Ausztria romlásáról. (Uo. 1928.) A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. (Uo. 1928.) A magyar prot. gályarabok. (Uo. 1928.) Az ágostai hitvallás története Magyarországban (A „Hitvallás és tudomány” c. könyvben). (Sopron, 1930.) Luther és a magyarok. (Budapest, 1930.) →Gyurátz Ferenc életrajza. (Sopron, 1931.) Emlékezés dr. Lackner Kristóf soproni polgármesterről. (Uo. 1932.) A nemeskéri artikuláris ev. egyházközség története. (Uo. 1932.) Ribini János (Ev. Élet. 1933.). Sármelléki →Nagy Benedek mint énekíró. (Sopron, 1934.) A magyar prot. papi öltöny története. (Uo. 1935.) Testvéri közösség magyar prot. →énekeskönyveinkben (A „Kálvin és a kálvinizmus” c. könyvben.). (Debrecen, 1936.) Kiadott „Hárfahangok” c. alatt egy gyűjteményt vallásos költeményekből (1906.)