Oltard András (Nagydisznód, 1611. dec. 13. – Nagyszeben, 1660. okt. 6.) ev. lelkész. Nagyszebenben tanult, ahonnan 1632 őszén külföldre indult, s 1633 januárjától Königsbergben, 1634-től Danzigban gyarapította ismereteit. 1636 nyarára visszajőve, rövid időn belül →rektor, 1638-ban csütörtöknapi →prédikátor, 1639-ben első prédikátor lett Nagyszebenben. Innen 1641 márciusában Keresztényszigetre hívták lelkésznek, 1648 vége felé pedig visszatért Nagyszebenbe →elsőpapnak. – Műve: Concio solennis et extraordinaria complectens initia et progressum reformationis primae ecclesiarum saxonicarum in sede Cibiniensi… (Nagyszeben, 1650.) Ő tette az utolsó följegyzéseket az „Album Oltardianum”-ban (Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens N. F. 1860.).