Nyugdíjintézet (Lelkészi) régi óhajok gyakorta megismétlődő tolmácsolása után némi huzavonával megszavazott törvények alapján végre is alakíttatott a protestáns egyházakban is, mégpedig az evangélikusoknál a →budapesti első zsinat egyik törvénycikke következményéül 1898-ban, a reformátusoknál a →budapesti második zsinat VII. törvénycikke nyomán 1914-ben kezdve meg áldásos működését, amelyet az azóta közbejött kárhozatos idők, események és körülmények között is szakadatlanul folytat mindkettő. Újabban a második lelkészi vizsgálaton is túllevő segédlelkészek is tagjai. Azelőtt is megtörtént, hogy nyugalomba vonult egy-egy teljesen elerőtlenedett lelkész fele fizetéssel, de ez a kényszerű állapot annyira nem volt kívánatos sem a kidőlt munkás, sem a helyébe álló részére, hogy semmiképpen sem elégíthette ki a közérdeket.