Barsmegyei kánonok névvel váltak ismertekké azok a részben hitvallási, részben egyházigazgatási cikkek, melyek nyilvánvalóan az újonnan keletkezett →csallóköz-mátyusföldi ref egyházkerületnek 1592. évi galántai zsinatán jöttek létre. A B. K. elnevezést onnan vette közlőjük, hogy a fennmaradt példány a →barsi egyházmegye egykorú lelkészeinek az aláírásával van ellátva. Csakhogy a szövegből határozottan kitűnik, hogy e cikkek nem →egyházmegyére, hanem →egyházkerületre tartozók. Kétségtelen ref. szelleműek, azonban még némi engedékenységgel a lutherizmus irányában. Emiatt nem is sokáig voltak érvényben, helyet adván az 1595-ben nyomtatásban megjelent s így nemcsak származásuk helyén, a →tiszáninneni kerületben, hanem mindenütt megismerhető →felsőmagyarországi cikkeknek, melyekből aztán 1623-ra a →komjáti kánonokat szerkesztette →Czeglédi Szabó Pál.

Irodalom: Monoszlai András: Brevis ac catholica confutatio impiorum novorum articulorum nuper in Galantha a sacramentariis concinnatorum (1593.), Mokos Gyula: A hercegszőlősi kánonok más kánonokkal (1901.), Zoványi Jenő: A csallóköz-mátyusföldi ref. egyházkerület keletkezése (Prot. Szle, 1903.), Mokos Gyula: A felföldi kánonok (Uo. 1912.). Miklós Ödön: A hercegszőlősi kánonok eredete (Theol. Szle, 1929.), Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus története a reformáció századában.