Németújvári ref. egyházmegye, a →Sopron-Vas vármegyei kerületnek a helvét irányhoz átment öt, illetőleg négy →egyházmegyéjéből az egyik, mégpedig fennállása alatt a legtekintélyesebb. Már 1599-ben beléolvadt a →kőszegi, 1624 májusában pedig egyesült a →vízlendvaival, melynek azonban egy része már 1626-ban átment a →kiskomáromiba. De 1624-ben hozzá tartozott a →körmendinek is egy része, ami arra mutat, hogy – éppenúgy, mint a dunántúli evangélikusoknál – a körülményekhez képest változott a helyzetük is, a területük is. Ennélfogva szűnt meg 1633 májusában éppen ez a legtekintélyesebb egyházmegye, mikor püspöki hivatalt is vivő →esperesét elűzte Németújvárról a római hitre tért földesúr. Egyidejűleg vesztette el önállóságát az alája rendelt német és vend gyülekezetekből, evangélikusokból is álló →rohonc-szalonaki prosenioratus is. Ennek a 14 egyháza nélkül 1618-ban 16 anyaegyházat számlált a németújvári egyházmegye, 1629-ben valamivel kevesebbet, de már négy év elteltével annyira megfogyott az egyházak száma valamennyi Vas vármegyei egyházmegyében, hogy kénytelenek voltak egyesülni a körmendivé. – A németújvári ref. egyházmegye esperesei közül a következők ismeretesek: Beythe András németújvári l. 1599-ig, Beythe István németújvári l. 1599–1612, Beythe Imre németújvári l. 1612–1624, Briccius Péter polányi l. 1624–1626 (ezentúl is esperesül szerepelt, mint végül nárai l. is), →Kanizsai Pálfi János németújvári l. 1626–1633.