Német-magyar egyházi érintkezések, a német egyetemek útján fejlődtek ki, melyeknek magyarországi hallgatói tovább terjesztették hazájukban az ott magukba szívott eszméket. A reformáció is részben ezen az úton jutott el Magyarországra, hol nagymérvű hódítása azoknak az idevaló reformátoroknak köszönhető, kik ellátogattak a reformáció bölcsőjéhez. A német protestantizmus kiválóságai, egy Luther, egy Melanchthon stb. folytonos összeköttetést tartottak fenn magyar hitsorsosaik vezetőivel. A német egyetemeknek a magyarok előtti tekintélyét hathatósan igazolja az a körülmény is, hogy a Magyarországon fölmerült hitelvi kérdésekben ezek nem egyszer hívták fel döntésre amazok tanárait. A magyar protestánsság dogmatikai álláspontja általában a Melanchthonéhoz állott legközelebb mindaddig, ameddig érvényesíthette közvetlen befolyását, s majdnem csak halálával következett be a két különböző irány szakadása, de az erdélyi lutheránusok közt még a XVII. században is voltak hívei az ő közvetítő állásfoglalásának, szemben a Formula Concordiae ubiquitas-tanával, mely a magyarországi lutheránusoknál ekkorra mindenütt érvényre emelkedett már. Úgy ez, mint a még általánosabb tekintélyben álló ágostai hitvallás a német szellem terméke lévén, a magyarországi lutheránus egyház továbbra is szinte kizárólag német befolyás alatt fejlődött. A benső viszony annyira ment, hogy németországi születésű lelkészek nem egyszer találtak Magyarországon alkalmazást, viszont a magyarok közül is számosan kerestek működési teret német hitsorsosaik közt, különösen a →gyásztized idején, mely ott egy nagyarányú irodalmat is hozott létre. Hasonló eset a ref. egyháznál is történt, de aránytalanul ritkábban. Lelkészjelöltjei is nem csupán német egyetemeken folytatták tanulmányaikat, bár szintén jókora számmal jártak oda, míg a luth. lelkészek, ti. a külföldre is ellátogatók majdnem kizárólag a német teológusok hallgatóiból kerültek ki, akiknek számára tetemes mennyiségű stipendium volt fenntartva szinte mindenik egyetemen. A ref. egyháznak a →Heidelbergi (pfalzi) Káté szerzett szorosabb érintkezési pontot német hitrokonaival, valamint az ugyancsak pfalzi agenda, melyet →Milotai Nyilas István átdolgozásában a magyar reformátusok zöme elfogadott. És nemkülönben pfalzi mintára szerveztettek a magyar reformátusoknak a legelső →presbyteriumai. A nevezetesebb német teol. iskolák önként érthetőleg kihatottak Magyarországra is, így pl. a Pareus irenikus iránya, a pietizmus, a racionalizmus stb. A kiváló német prot. teológusoknak egyes művei új kiadásokban láttak napvilágot Magyarországon, és még több talált fordítóra, ami aztán nagyban elősegítette elveik terjedését. A német–magyar érintkezés az újabb időkben már szűkebb keretben mozog, de azért kiterjed az egyházi életnek számos ágára, s hatása állandóan érezhető a magyar protestantizmus szellemi életében.