Neményi (1871-ig Neumann) Imre (Rákospalota, [1863.] 1859. aug. 21. – Bp. 1942. máj. 12.) ref. vallású államtitkár. Zsidónak született. Gimnáziumba Baján, Iglón és Miskolcon járt 1880-ig, midőn Budapesten a polgári iskolai tanárképezdének, majd az egyetem bölcsészeti karának lett hallgatója, melyen bölcsészetdoktorságot szerzett. 1883-tól több helyen folytatott tanári működés után 1893-ban tanfelügyelővé neveztetett ki Csanád vármegyébe. 1896-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban hivataloskodott s 1918-ban mint államtitkár lépett nyugalomba. – Áttérése óta az egyháztársadalmi életben is tevékeny részt vett. Sokat dolgozott irodalmi téren, különösen a pedagógiában. – Egyházi érdekű művei: →Apáczai Csere János, mint paedagogus. (Budapest, 1893.) Apáczai Csere János. (Uo. 1925.) A protestantizmus befolyása a magyar tanügyre. (Uo. 1931.) Apáczai pedagógiai műveiből „Szemelvények”-et (1900.) is adott ki.