Barsi ev. egyházmegye (más néven oszlányi), valószínűleg változatlanul jött át a róm. katolicizmusból a régi esztergomi utódaként, előbb természetesen mint általános prot., a reformátusok különválása után magukra maradva az ev. hitűek. Bars vármegyének általában északi részét foglalta magában, és mivel egyházközségei a vármegyének északnyugat felé kiszögellő csücskén terültek el, e réven egy pár ezekhez közel eső és velük a természeti viszonyoktól nem gátolt közlekedésben élő Nyitra vármegyei helységre szintén kiterjedt, úgy hogy összesen 14 egyházból állott. A →zsolnai zsinat a →bajmóci superintendentiába osztotta be. Elvett egyházai helyébe később a →hétbányavárosi egyházmegye felosztásakor a körmöcbányai és újbányai csatlakozott hozzá s ezekkel együtt helyezte át a →rózsahegyi zsinat az ekkor már tényleges helyzetnek megfelelően a →bányai egyházkerületbe, amelytől a →budapesti zsinat a →dunáninnenihez csatolta. A XVIII. század folyamán hosszabb ideig szünetelt, míg 1786-ban újra alakult négy egyházközséggel, melyekhez 1845-ben még a lévai csatlakozott. Magyarországtól való különválásakor is ebből az öt anyaegyházból állott s jelenleg a →szlovenszkói nyugati egyházkerülethez tartozik, de 1938-ban két egyháza visszakerült, melyek a →nógrád-honti egyházmegyéhez csatoltattak volt arra a kevés időre. Esperesei közül a következőknek ismeretes a neve: Syndler György garamszőlősi l. (1588.), Fabricius Gáspár (1610.), Simonides János oszlányi l. (1620. okt.) (1622.), Seratorius Mihály nagymaróti l. (1626. máj.), Zabanius János oszlányi l. (1638.), Seratorius Mihály nagymaróti l. (1641. máj.), Grossmann György oszlányi l. (1646–1661.), Habermann Máté (1665.), Sabatitius Mátyás kemeneci l. (1680.) 1690-ig, →Richter András újbányai l. (1707.) (1710.), Anders János Kristóf körmöcbányai l. 1787–1796, Lacsny György körmöcbányai l. (1817.) (1819.), Golián András fakóvezekényi l. (1837.) (1842.), Kossányi József lévai, körmöcbányai l. (1847.) (1856.), Kolbenheyer Soma alsószelezsényi l. 1863-ig, Liptai János alsószelezsényi l. 1863-tól, Szellemi Mihály nemeskosztolányi l. (1866.), Dedinszky János alsószelezsényi l. 1871-től (1875.), Massányi Mihály lévai l. 1876–1878, Kossányi József körmöcbányai l. 1880-ig, →Raab Károly körmöcbányai l. 1880–1917, Bándy Endre lévai l. 1917–1934, Holcsik János körmöcbányai l. 1934-től.