Nagyváradi hitvita a reformátusok és unitáriusok közt 1570-ig a →Melius állítása szerint három volt. – Elsőnek az tekinthető, melyben a →Heidelbergi Káténak →Dávid Ferencék által átdolgozott szövegét „javították ki”, de amely a jelekből következtetve, a megértés és közeledés szellemében folyt le 1566 májusában. – A második az lehetett, melyet 1568. aug. 22-re hívott össze Melius. A kiadott 22 tételre Dávidék kevéssel a zsinat határideje előtt irodalmi téren adták meg válaszukat, melyet két ifjú követük útján juttattak el Nagyváradra, hol ezek, úgy látszik, szóbeli tárgyalásba is belébocsátkoztak. – A harmadiknak ismeretes a teljes lefolyása. →János Zsigmond hívta össze 1569. okt. 10-re, de a Meliusék óhajtására elhalasztotta tíz nappal s így csak 20-án kezdődött. Maga a fejedelem is jelen volt, de →Békés Gáspárt nevezte ki a vita elnökéül. Hatnapi magyar nyelvű vitatkozás után, melyben többen vettek részt mindkét pártból, sőt a fejedelem is felszólalt, természetesen ugyanazt az álláspontot foglalta el minden vezető egyén, mint kezdetben. Miután a vita hiábavalóságáról meggyőződött a fejedelem, okt. 25-én bezárta azt. A vita naplóját Dávid Ferenc még abban az évben közre bocsátotta. (Újabban kiadta Nagy Lajos és →Simén Domokos, 1870.) – Pár évvel későbbről, 1573-ból is tudunk egy nagyváradi hitvitáról, mely Ján. I. l. s köv., valamint I. Ján. V. 20. s köv. felől folyt Thúri Czakó Jakab nagyváradi ref. lelkész és az unit. Orosházi Szabó István között. – Mindezeket megelőzőleg volt egy hitvita kitűzve a katolikusok és protestánsok között 1544. júl. 20-ára, hasonlóan Nagyváradra, melynek azonban tényleges megtartásáról nem tudunk. Csupán a protestáns részről reá egybeállított vitatételeket ismerjük, alighanem a →Dévai Bíró Mátyás tollából.

Irodalom: Zoványi Jenő: Az 1544-i nagyváradi hitvita és Dévai Bíró Mátyás (Prot. Szle, 1916.).