Nagyszebeni ref. egyházmegye, az →erdélyi kerületben, 1808-ban szakították ki a →nagyenyedi egyházmegyéből, s Alsófehér, Kisküküllő. Nagyküküllő, Szeben és Fogaras vármegye területén 15 anyaegyháza volt egészen az 1903-i rendezésig, mely régi egyházai közül csupán hatot hagyott meg benne, ellenben hozzácsatolt a →küküllői egyházmegyéből egyet, az →udvarhelyiből kilencet, s belé olvasztotta a →püspöki vizsgálat alatt állott fogarasit két lelkésszel, úgy, hogy ekkori 17 egyházából Szeben vármegyére egy. Fogarasra kettő, Alsófehérre kettő, Kisküküllőre kettő, Nagyküküllőre tíz esett, vagyis éppen azokra a vármegyékre terjedt ki, mint korábban, csakhogy legnagyobb részben másfelé. A későbbi rendezéskor, miután a küküllői egyházmegyéből négyet (részben vissza) kapott, de ugyanakkor egyet az →erdővidékihez csatoltak belőle. 20 lett egyházai száma, melyek közül legnevezetesebb a fogarasi és vízaknai. – →Esperesei közül a következőkről tudunk: Keresztes István nagyszebeni l. 1808–1816, Erősdi István magyarpéterfalvi l. (1834.), →Kovásznai Gotz József magyarbényei l., Bocz Sámuel mikeszászi l. (1839.). Istvándi József magyarbecei l., Nagy Elek magyarbecei, magyarpéterfalvi l. (1856.) 1868-ig, Ágoston Mózes balázsfalvi l. 1869–1878. Sylvester Domokos vízaknai l. 1878–1883, Kelecsényi Károly alamóri l. 1883–1894, Nagy József nagyszebeni l. 1894–1921. Ignácz László fogarasi l. 1921–1927, Szotyori Lajos alsórákosi l. 1927–19.., Fejes Dezső, ……… l. 19..–1949.