Nagyhonti ev. egyházmegye, a római katolicizmusból jött át mindjárt a reformáció kezdő korában. A →zsolnai zsinat a →bányai kerületbe osztotta be, melyből a →budapesti első zsinat a →dunáninneni kerületbe helyezte át. 1728-ban húsz anyaegyháza volt, melyek egy Bars vármegyei és egy Zólyom vármegyei kivételével mind Hont vármegyében feküdtek. 1792-ben 27, 1900 körül pedig 32 anyaegyházat számlált, valamennyit Hont vármegye területén. Az államfordulat óta mindössze két anyaegyháza (Nagybörzsöny és az újabban anyásított Ipolyvece) volt Magyarországon, a nógrádiból itt maradtakkal közös testületben, míg 1938-ban kevés időre vissza nem tért még három, a többi pedig a →szlovenszkói nyugati egyházkerületnek alkotja egyik →egyházmegyéjét. – Legnevezetesebb egyháza a selmecbányai, mely csak a →hétbányavárosi egyházmegye feloszlása óta tartozik hozzá. – →Esperesei közül a következőkről tudunk: Adami Imre báti l. (1609.) 1615-ig, Leczkovínus Kristóf zsemberi l. (1616 jan.) (1623.), Domanicenus György bozóki l. (1626.), Fabricius Péter berencsfalvi l. (1630.), Crudy György szénavári l. (1640.), →Zabojnik György bozóki l. 1669-ig, Spetko Dániel sipeki l. (1670.) (1674 márc.), Zelenka János cseri l. (1691.), Fabri György teszéri l. (1695.), Rosziar Péter dacsolami, bozóki l. (1704 máj.) (1707.), Strba György egyházmaróti l. (1716.), Fabri János teszéri l. (1717.), Raphanides Pál ledényi l. (1723.) (1728.), Michalovics Pál felsőbakai l. 1730 k., Michaelides János Frigyes egyházmaróti l. (1746.) (1754 márc.), Bobor Jakab bagonyai l. (1756.), Gazsur Sámuel egyházmaróti l. (1773.) 1782-ig, Schmid József dacsolami l. 1782-től, Krumm Mátyás (1789.), →Hamaliár Márton selmecbányai l. (1791 szept.) 1796-ig, Sztraka János bakabányai l. 1804-ig, Polereczky János egyházmaróti l. 1804-től, →Lehoczky Dániel csalomjai l. (1808.) (1824.), →Tablic Bogyoszló egyházmaróti l. 1832-ig, →Szeberényi János selmecbányai l. 1832–1834, Kövi Jan Károly István béldi l. (1836.) (1843.), Holuby Sámuel bakabányai l. (1845.) (1849.), Vengericzky András hontudvarnoki l. 1852-ig, Kuzma Sámuel báti l. 1852–1858, Vengericzky András hontudvarnoki l. (ismét) 1858–1860. Masztis Ádám devicsei l. 1860–1873, Lőrincsék János csalli l. 1873–1885, Hrencsik Károly selmecbányai l. 1885–1888, →Händel Vilmos selmecbányai l. 1888–1919, Kramár Sámuel lissói l. 1919–928, Bobál Samu egyházmaróti l. 1928–19..

Irodalom: Schmidt János György: Az ág. h. ev. egyház történelme, különösen pedig a nagyhonti ev. esperesség s egyes egyházainak története (szlovákul, 1868.), Hőke Lajos: Hont megye vallásügyi történetéhez (P. E. I. L., 1883.), Hündel Vilmos: A nagyhonti egyházmegye községeinek rövid története (Ev. Egyház és Iskola, 1883–84.).