Musnai László (Székelykövesd, 1888. febr. 26. –) ref. tanár. A gimnáziumot 1906-ban Székelyudvarhelyen, a teológiát 1910-ben Kolozsvárt végezte. Miután egy évet a berlini egyetemen töltött, 1911-ben Marosszentimrén, 1914 végén Tekében lett lelkész. Itt 1927-től a →nagysajói egyházmegye →esperesi tisztét is viselte. Erről lemondott 1933-ban, midőn gimn. vallástanárnak ment Nagyenyedre. 1913-ban teol. magántanári képesítést szerzett Kolozsvárt, 1928-ban teol. doktorságot Debrecenben. – Egyházi lapokban és folyóiratokban közölt dolgozatain kívül a következő művei vannak: János apokalypsisének magyarázata (2 f.), (Gyulafehérvár, 1913. és Torda, 1924.) Életnek beszéde (Beszédvázlatok). (Torda, 1923.) A magyar biblia története. (Uo. 1925.) Az újszövetség. (Kolozsvár, 1926.) János evangéliumának és leveleinek magyarázata. (Torda, 1926.) Az „öreg” János. (Debrecen, 1926.) →Károlyi Gáspár, a bibliafordító. (Torda. 1929.) →Szenczi Molnár Albert. (Uo. 1934.) →Kecskeméthy Cs. István (Kecskeméthy-emlékkönyv, 1934.). Nagyenyed és ref. egyháza. (Uo. 1936.) A →Vizsolyi Biblia és →Komáromi Csipkés György Bibliája (Károlyi-emlékkönyv, 1940.). „Az ker. tudománynak rövid summában kötött fundamentoma.” (Budapest, 1941.) – Unokatestvére →Gönczy Lajosnak, →Ravasz Lászlónak és →Muzsnai Lászlónak.