Murányvidéki prot. egyházkerület, a →murányi, →kishonti és →csetneki egyházmegyékből alakult testület, melyhez alkalmasint 1584-ben kezdődőleg még csak a két előbbi tartozott, de 1590-ben a harmadik hasonlóképpen alávetette magát az amakkor készített kánonoknak. Nyderlaissi Maschko Menyhért murányi várparancsnok volt az egyesülésben a fő tényező, kinek akaratából a várőrség papja, Friedt Cyprian lett →szuperintendens, mint már addig is →esperese a murányi egyházmegyének. Mellette a két másik egyházmegyében →conseniorok működtek. Utódja előbb →Reinhard Márton, 1594-től Rimanovi János volt, aki arra törekedett, hogy az eredetileg elfogadott és a csetneki egyházmegye csatlakozása után is – akkor már Herberstein Gyula várparancsnoktól megerősített kánonok, melyek eredeti alakukban színtelenek voltak az egyes prot. tanirányok szempontjából, olyan alakot öltsenek, mellyel elfogadói rákényszeríttessenek a lutheri orthodoxiára. Evégett a korábbi kánonok tömörebbé és világosabbá tételének ürügye alatt merev lutheránus szellemben dolgozta át az eddigi 25 cikket 64-gyé. Szinte nyomon követte ezt 1596 első felében a kishonti egyházmegye elszakadása és ez év második felétől a két magára maradt →egyházmegyének is a különválása. Ám ezzel annyira meggyengült mindkettő, hogy mihamar belátták most már nem is csak az együttműködésnek, hanem egyenesen az egyesülésnek a szükségét. Így jött létre 1600. ápr. 26-án a →gömöri ev. egyházmegye. Az →egyházkerületnek a szétválás előtt mindössze 32 anyaegyháza volt.