Bárány (Szeniczei) György (Beled, 1682. – ? 1757. júl. 1.) ev. esperes, 1705-ig Győrött tanult, 1707-ig Pozsonyban, azután Eperjesen, ahonnan külföldre menvén, 1708 tavaszán a jenai, 1709-ben a hallei egyetemre iratkozott be. 1711-ben tért vissza hazájába s ekkor Győrött →conrector, 1713-ban Nagyvázsonyban lelkész lett. Innen 1718-ban Gyönkre, 1719-ben Györkönybe, 1722-ben Sárszentlőrincre ment hasonló minőségben. Ez utóbbi helyről elűzetvén, 1726-tól Dörgicsén lelkészkedett, de 1729-ben visszamehetett Sárszentlőrincre. 1720-tól →esperesi tisztet is viselt a →tolnai egyházmegyében. –

Pietista irányú teológiai és pedagógiai munkásságáról nevezetes. – Művei: Oktatás a gyermeknevelésről (Francke után ford.). (Halle, 1711.) Panoplia catholica, azaz: Lelki fegyverház az oskolában járó gyermekeknek… 1733. Katekizmus a gyermeki tanításnak Gerengel által feltétetett summájával. (Nürnberg, 1735.) Katechetika (Rambach után, az előbbinek előszava). Atyafiságos serkentések… (Wolf és Rogallen után ford. →Sartorius Jánossal) (Jena, 1736.) Augustana confessio, azaz: A hitnek… vallása… egynehány jegyzésekkel… (Ford.) (Uo. 1740.) Az igaz keresztyénségről írott négy könyv… (Arnd után ford. Sartorius Jánossal és →Vásonyi Mártonnal). (Uo. 1741.) Luther Márton kis katechismusa és… magyarázatja (Ford. másokkal). (Lauban, 1750.) (Sok kifogásnak volt a tárgya.) A mi Urunk Jézus Krisztus újtestamentoma (Görögből ford. „magyarázatokkal és jegyzésekkel”, →Bárány Jánossal és Sartorius Jánossal). (Uo. 1754.) Újra kiadta →Ács Mihály „Zengedező mennyei kar”-át (Vásonyi Mártonnal 1726.) és „Aranylánc”-át (1734.) Kéziratban is maradtak művei.

Irodalom: Schmidt János: Sz. B. Gy. élete és munkássága (1939.)