Makkai Domokos (Galambod, 1839. okt. [27.] 29. – Nagyenyed. 1896. aug. 16.) ref. tanár. A gimnáziumot 1852-től, a jogot 1861-től Marosvásárhelyen, a teológiát 1863-tól Nagyenyeden végezte. Miután két évig →köztanító volt Marosvásárhelyen, 1867 őszén külföldre ment s az utrechti egyetemen folytatta tanulmányait. 1869-ben hazajőve, gimn. tanár lett Nagyenyeden. – Cikkei az →Erdélyi Prot. Közlönyben, a P. E. I. L.-ben s az →Egyházi és Iskolai Szemlében jelentek meg. Nagyobb dolgozatai egyházi téren: Determinismus az erkölcs- és vallástanban (Prot. Tudományos Szle, 1869. és 1871.). Ki a tulajdonosa az erdélyi ref. egyházi és iskolai javaknak? (Erdélyi Prot. Közlöny, 1874. és P. E. I. L., 1875.) →Antal János életrajza (A „Nagy papok életrajzá”-ban). (Budapest. 1877.) Emlékbeszéd Hegedűs János theol. tanár felett (Nagyenyedi értesítő, 1894.). →Pápai Páriz Ferenc életrajza (Az alsófehérmegyei történelmi… egylet… évkönyve, 1895.). Pápai Páriz Ferenc fiai élete és irodalmi működésök (Uo. 1896.) Emlékbeszéd dr. →Kovács Ödön felett. (Nagyenyed, 1896.) Revideálta Hase polemikájának fordítását. – Apósa volt →Jancsó Sándornak. Róla írta →Makkai Sándor az „Ernyei család” c. regényét és annak folytatását.

Irodalom: Váró Ferenc: Emlékezés M. D. professorra (Prot. Közlöny. 1897.).