Lisznyai Kovács Pál (Lisznyó, 1630. jan. 4. – Debrecen, 1693. vége) ref. tanár. Tanulását Erdélyben kezdte, de 1663-tól Sárospatakon folytatta. 1667-ben Kassára ment tanárnak, s ott a következő évben igazgató lett. 1671-ben az üldözések beálltával külföldre menvén, ez évi aug. 25-től Groningenben, később Leidenben volt az egyetem hallgatója. 1678-ban tért vissza hazájába, hol katonáskodásra kényszerítették, de a debreceniek kikérték s 1679 februárjában kollégiumuk tanárává tették. – Művei egy „Magyarok krónikája” (1692.) mellett teol. érdekkel bírók a következők: Catalogus monarcharum et dynastarum… (Debrecen, 1680.) Professionum scholasticarum… pars prima. (Uo. 1683.) Chronologia sacra… (Az előbbivel, új kiad. 1693.). Professionum scholasticarum… pars secunda. (Uo. 1687.) Professionum scholasticarum… pars tertia. (Uo. 1690.) Professionum scholasticarum… summa (Az előbbivel egyben). Professionum scholasticarum appendix (Az előbbi kettővel). Apocryphi libri (Az előbbi hárommal együtt.) Origo gentium et regnorum postdiluvianorum… (Uo. 1693.) Üdvözlő verset írt ifj. →Köleséri Sámuelhez (1682.), →Drégelypalánki Jánoshoz (1682.), →Mártonfalvi Györgyhöz (1679.) s verset ugyanennek „Szent história” (1681.) c. műve mellé, gyászverset ugyancsak őneki (1681.), valamint Horváti Békés Jánosnak (1674.), →Rácböszörményi Jánosnak (1677.), Köleséri Mihálynak (1679.), →Nógrádi Mátyásnak (1681.), id. →Köleséri Sámuelnek (1683.), →Felvinci Sándornak (1686.) és →Szenczi A. Pálnak (1691.) a halálára.