Leudischer György (Lőcse, ? – ?, ?) magyarországi reformátor. Tanulmányait Krakkóban elvégezvén, Göncön lett →rektor, majd pappá szentelése után Lőcsén alkalmaztatván, a reformáció elveit kezdte hirdetni mind itt, mind pedig Strázsán. Miután pedig megházasodott, újból Lőcsére ment s tovább hirdette eszméit, amiért 1529-ben fogságot szenvedett, 1531 szeptemberében Késmárkra került →plébánosnak s egyúttal a szepesi káptalan kanonokjának. Itt teljesen a reformáció szellemében működött, miért is 1533 nyarán vikáriusának tette meg a szintén protestáns szepesi prépost, Bácsy Ferenc. Sok háborgattatása miatt mégis szeretett volna megválni a Szepességtől, s ez irányban tett lépései végre sikerre vezetvén, 1538 után Rozsnyóra távozott. Ám itt még rosszabbul járt: Bebek Ferenc elzáratta Krasznahorka várába. Midőn sikerült valahogy kiszabadulnia, Toporcon lett pap. 1542-ben Leibicre választották meg, csakhogy a papizmushoz ragaszkodó paptársainak agyarkodása miatt nem juthatott el oda, míg aztán 1543-ben Malompatakra, 1549-ben Iglóra ment lelkésznek, ahova ő vitte be a reformációt. Itt működött 1555-ig, amikor nagyőri és keresztfalui pap lett. 1558-ban még ott volt.