Laskai Monedulatus (Csókás) Péter (Lackó, ? – Gyulafehérvár, 1587. szept.) ref. lelkész. Kolozsvárt és Gyulafehérvárt tanult. Azután →rektor lett Fogarason, majd külföldre ment és meglátogatta Svájc, Olasz-, Francia- és Németország legnevezetesebb egyetemeit, melyek közül a wittenbergire 1577. dec. 16-án iratkozott be. Hazatérte után 1580-ban Marosvásárhelyen rektorkodott, ahonnan a következő évben lelkésznek hívták Fogarasra. Mielőtt elfoglalta volna állását, újból fölkereste a külföldet, s olasz- és franciaországi útja végeztével 1582-ben ismét Wittenbergben időzött félévig. Fogarasról csakhamar megint útra kelt s már 1583 októberében Genevában volt, hol az 1584. évből is eltöltött egy részt. Ugyanez évi szept. 30-án aztán Wittenbergbe érkezett s még a következő év tavaszán is ott tartózkodott. Visszajőve hazájába, Gyulafehérvárt lett →elsőpap s itt halt meg. – Kiváló tudományos képzettségének azon kívül, hogy a Calepinus-szótárnak (1585.) magyar munkatársa volt, a következő művekkel adta jeleit: Jucundum ac svave sponsi Christi colloquium cum sponsa ecclesia. (Wittenberg, 1578.) Speculum exilii et indigentiae nostrae. (Brassó, 1581.) Dominica oratio brevibus quidem sed planissimus explicationibus (Az előbbivel egy kötetben). Theorematum de puro et expresso Dei verbo… a novis societatis Judae monachis propositorum examen et refutatio (Schrecknek a hagyományok és a szentírás egyenlő értékét bizonyítgató tételei ellen). (Geneva, 1584.) Orthodoxae assertiones de authoritate, necessitate ac fine sacrarum literarum… (Az előbbivel együtt). Pigmentum originis sectae Jesuiticae (Az előbbinek függelékéül). De homine magno illo in rerum natura miraculo et partibus ejus essentialibus. (Wittenberg, 1585.) (Elején felsorolja a Wittenbergben addig járt magyarokat.) A purgatóriumról 1587-ben írt munkája nem látott napvilágot, úgyszintén az sem, melyben az elhunyt szentek közbenjárása elleni álláspontot védte 1580-ban. Amellett, hogy a felsoroltak elsőjét versben írta, még szerzett más verseket is, melyek részint Brassóban kiadott műve függelékéül (Nablium precanum), részint a Báthory István lengyel király tiszteletére kiadott füzetben (Viridarium 1583.), részint Ecsedi Báthory Istvánt dicsőítve a →Fegyverneki Izsák műve elején jelentek meg.

Irodalom: Erdélyi János: A hazai bölcsészet történelméhez (Sp. Füz. 1857.), Koncz József: A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium története (1896.), Szily Kálmán: Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? (1886.).