Körmöczi János (Kissáros, 1762. – Kolozsvár, 1836. dec. 14.) unit. püspök. Kissároson kezdte iskoláit. Tanulását 1778-tól Kolozsvárt folytatta, hol →köztanítóskodás és →seniorság után 1793 őszén jogot kezdett tanulni. Ám 1794 elején külföldre ment s előbb Bécsben, 1796 tavaszától Jenában, őszétől Göttingenben gyarapította ismereteit, főként a bölcsészet mezején. 1797-ben hazajővén, Kolozsvárt tanár, 1802-ben igazgató lett. Majd 1812. júl. 7-én püspökké választotta egyházának közzsinata. Sikerrel járó tevékenységét megszakította 1818-ban képességeinek egy úti balesetből származó tetemes csökkenése. – Művei: Az istenség két leányinak, a vallás és a józan okosságnak kölcsönös viaskodásai és győzedelmei (Prédikáció). (Kolozsvár, 1800.) Nem minden asszonyok emberek (Gyászbeszéd özv. Barra Ferencné Ágh Klára felett). (Uo. 1800.) Az emberség megtanulásának oskolája (Gyászbeszéd Pákai József felett). (Uo. 1802.) A hív elüljáró… (Gyászbeszéd →Petrityevith Horváth Ferenc felett). (Uo. 1805.) Az emberi életnek tiszteletes vénsége… (Gyászbeszéd Kénosi Sándor Mózes felett). (Uo. 1809.) Az emlékére →Füzi Ferenctől írt prédikáció is megjelent. Schleiermachernek volt követője.