Körmöcbányán a reformáció ügye egészen korán lendületet vett, amennyiben valószínűleg már 1522-ben ott működött →Cordatus Konrád, aki ugyan 1523-ban eltávozott onnan, de szintén lutheránust alkalmaztak a helyére a →Kresling János személyében. Ez hasonlóképpen csakhamar elhagyta a várost, ám 1525-ben mindketten visszatértek az evangéliumi szellemet terjeszteni, amiért fogságot is szenvedtek. Ugyanez évben Achatius Imre került ide, aki nemkülönben híve volt a reformációnak, 1526-ban pedig Kresling jött vissza lelkésznek. A lutherizmus mellett még az évtized folyamán anabaptizmust is hirdetett →Fischer András és talán még más is. Hiábavaló volt a Váradi esztergomi érsek erélyeskedése a harmincas években, a személyeket elűzhette, ám elvük uralkodó maradt. A közönség gyűlölettel fogadta a régi szellem odaküldött hívét s igyekezett felcserélni tetszésének megfelelővel, ami sikerült is, mikor Lang Ézsaiás kapott alkalmazást. Ezután is gyakorta történtek változások, csakhogy a város rendíthetetlen volt a lutherizmushoz való ragaszkodásban. Sikerrel állta ki az Oláh érsek által indított ostromot és az ötvenes évek végén és azután. 1557-ben új templomot építettek, melyet a virágzás és aránylagos nyugalom száz éve után 1673-ban elvettek a római katolikusok részére, s egyidejűleg betiltották a lelkészek működését. 1682-ben visszakapták a templomot, de a gyülekezet már megfogyott. Mindamellett ezentúl is három lelkészt tartottak sokáig, és középfokú iskolájukra is kellő gondot fordítottak. A gyülekezetnek a papizmus javára szolgáló rendszeres fogyasztása végül is maga után vonta, hogy 1870-től egy lelkész is elég lett a teendők végzésére, úgyszintén azt, hogy nemcsak magasabb iskoláját volt kénytelen átengedni az államnak, mely főreáliskolát állított helyébe, hanem még elemi iskoláját is, aminek átadása ugyancsak 1870-ben következett be. Templomot 1826-ban újat épített.

Irodalom: Hlatky József: A körmöcbányai első, vagyis városi prot. gimnázium története a XVI. és XVII. században (1881.).