Kovács József (Zabola, 1732. – Nagyenyed, 1795. jún. 5.) ref. tanár. Marosvásárhelyen tanult, ahonnan 1759-ben külföldre indult s 1760. jan. 17-től a baseli, 1761-től az utrechti egyetemen gyarapította ismereteit. 1762-től Párizsban időzött, míg 1763 szeptemberében tanári állást foglalt el Székelyudvarhelyen, 1767-ben pedig Nagyenyeden. 1783-ban →generalis notariussá választották, de nem fogadta el. – Tekintélyes vagyona felét a →nagyenyedi kollégiumnak hagyta alapítványul. – Művei: Halotti oratio… gr. Nemes Ádám… utolsó tisztességén. (Hely n. 1766.) Halotti oratio… gr. Bethlen Imre… utolsó tisztességén… 1765. (Nagyszeben, 1767.) Oratio funebris… (Br. Wesselényi Ferenc felett). (Kolozsvár, 1771.) Elementa philosophiae naturalis (Krüger után németből latinra ford.). (Uo. 1774.) Emlékezet köve (Gyászbeszéd ifjú br. →Daniel István felett). (Uo. 1775.) A felette →Bodola Jánostól és →Herepei Ádámtól tartott beszédek szintén ki vannak adva.