Koren Pál (Aszód, 1845. nov. 24. – ?Békéscsaba, 1921. nov. 14.) ev. lelkész. Aszódon elemi iskolába, s a gimnázium első osztályába járt. A többi osztályokat 1856-tól Szarvason végezte, a teológiát pedig 1863-tól Sopronban, 1864-től Pozsonyban, 1865 őszétől Baselben, 1867 tavaszától Berlinben hallgatta. Ugyanez év őszén hazatérve, Békéscsabán →káplánkodott, míg 1869 májusában pitvarosi, 1892 januárjában békéscsabai lelkész lett. (Az →arad-békési egyházmegyének 1896-tól 1900-ig →esperese volt. A →Magyar Prot. Irodalmi Társaság 1917-ben választmányi tagjai közé sorozta, mit szorgalmas írói működésével érdemelt ki. – Művei: Gyámintézeti beszéd… Orosházán… (Békéscsaba, 1880.) Mózes I. könyvének magyarázata (Gyakorlati Bibliamagyarázatok, 1881.). Pál apostol levele a zsidókhoz (Bibliamagyarázatok). (Gyoma, 1896.) Dr. Luther Márton kis kátéjának magyarázata. (Békéscsaba, 1897.) (II. átd. kiad. 1899.) Luther és Melanchthon. (Uo. 1897.) Mi okozta a reformációt? (Orosháza, 1898.) Konfirmációi vezérfonal (szlovákul is). (Békéscsaba, 1900.) (II. kiad. 1911.) A reformáció úttörői. (Uo. 1900.) Jézus csodái. (Uo. 1902.) Jézus szenvedése. (Uo. 1905.) 52 alkalmi beszéd. (Uo. 1910.) Jézus beszédei (2 k.). (Uo. 1912.) Jézus élete. (Uo. 1913.) Jegyzetek a vasárnapi epistolai szövegek szószéki magyarázatához (I. k.). (Uo. 1917.) – Veje volt id. →Jeszenszky Károlynak.