Koós Ferenc (Magyarrégen, 1828. okt. 19. – Brassó, 1905. nov. 27.) ref. vallású tanfelügyelő. Magyarrégenben kezdte iskoláit. Aztán Marosvásárhelyen tanult 1852-ig, közben részt vevén a szabadságharcban is. Ezután →köztanítóságot viselt ugyancsak Marosvásárhelyen, míg 1855 áprilisában Bukarestbe ment lelkésznek. Itt sok alkotása őrzi emlékét, de a →Czelder Mártonnal kitört viszálykodás miatt 1869-ben visszatért hazájába, hol 1870-től dévai, 1873-tól máramarosszigeti képezdei igazgató, 1876-tól besztercei, 1878-tól brassói tanfelügyelő volt 1893-ban történt nyugdíjaztatásáig. – Egyházi érdekű művei: A bukaresti ev. ref. új iskola alapköve letételekor tartott beszéd. (Bukarest, 1856.) Szent fogadástételek (Két új harang fölszentelésekor). (Uo. 1857.) Temetőkert, mint Magyarország kapuja (Új temető fölszentelésekor). (Uo. 1858.) Hálaima (I. Sándor János román herceg névünnepén, románul is). (Uo. 1861.) Az Isten lélek (Templomszentelési beszéd). (Uo. 1865.) A bukuresti ev. ref. egyház félszázados ünnepén. (Uo. 1865.) Válasz… Czelder Márton rövid nyilatkozatára… (Uo. 1869.) Apáczai Csere János népszerű életrajza. (Brassó, 1881.) Apáczai Csere János (Emlékbeszéd). (Uo. 1881.) Életem és emlékeim (2 k.). (Uo. 1890.)