Kónyi János (?, 1753 k. – ?, ?) ref. vallású katona. Baranya vármegyében született, 1773-tól Budán, Prágában, Szigetváron, Eszéken állomásozott. 1782-ben őrmester volt, 1785-ben nyugalomba ment s Pécs környékén telepedett le valahol. 1792 után valószínűleg nemsokára meghalt. – Buzgó működést folytatott az irodalom terén és egyházi érdekű művei is vannak: Keresztény tudományi elmélkedések. (Buda, 1774.) Abel Kain által lett halála (Gessner után ford.). (Pest, 1775.) Díszes erkölcsökre tanító beszédek (Nagy részben a róm. kath. Marmontel után). (Uo. 1775.) Gellert professornak erkölcsös meséi… (Ford.). (Pécs, 1776.) A háládatos protestáns az őtet szenvedhető császárjához (Németből ford.). (Buda, 1782.) XIV. Kelemen pápának… levelei (Ford.). (Uo. 1783.)