Kolozsvári ref. zsinat, a romániai magyar reformátusok alkotmányozó zsinata. Az →erdélyi és →királyhágómelléki egyházkerületek egymásra utaltsága először egy ún. tízes bizottságot hozott létre, mindkét kerületből egyenlő számú taggal. Ez 1922. máj. 5-én tartott először ülést, 1924. dec. 10-én pedig másodszor. Helyébe ezután egy zsinatelőkészítő 24-es bizottság lépett, mely 1928. okt. 29-én jutott el odáig, hogy megállapíthatta, hogy a zsinati tagok megválasztásával immár befejezést nyert feladata. A zsinatra a királyhágómelléki kerület 6 lelkészi, 6 világi, 2 iskolai, az erdélyi 12 lelkészi, 12 világi és 3 iskolai képviselőt küldött ki elnökségeiken kívül. Az ekként összesen 45 tagból álló zsinat első ülését és egyben első ülésszakát 1929. jún. 9-én tartotta meg, melyen mindössze annyit végzett célja érdekében, hogy megválasztotta a különböző tárgyú törvényjavaslatok kidolgozására hivatott bizottságokat s felhívta ezek munkálatainak letárgyalására az →egyházmegyéket. Kimondta még, hogy megünnepli a →Károlyi Gáspár emlékét s nevével egy irodalmi célú társaságot alapít. A második ülésszakot 1932. nov. 14-én nyitották meg s nov. 21-én fejezték be. Elvégezték ezalatt az egyház alkotmányáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, nagyjában a régi szervezetet és eljárást állapítva meg. Az istentiszteleti rendtartással foglalkozott még a zsinat s kimondotta, hogy annak itt megállapított alakja 1933. jan. l-én lép életbe.