Kolozsvári ev. zsinat, ez az először Zilahra tervezett zsinat 1557. jún. 13-án eredetileg abból a célból ült össze, hogy a lutheri elvűek hitvitát tartsanak a sacramentariusokkal, mivel azonban ezek legkiválóbbja, →Kálmáncsehi Sánta Márton vagy nem is jelent meg, vagy nem elegyedett vitába betegsége miatt, a jelenlevő Szegedi Lajos pedig egymaga nem kívánt viaskodni, az egybegyűlt lutheránus lelkészek vita nélkül mondták ki kárhoztatásukat a másik irányra. Egyúttal saját hitnézeteiket is összefoglalták egy munkálatba, melyet a megjelenteknek, közöttük három püspöknek – →Károlyi Boldi Sebestyén, →Hebler Mátyás, →Dávid Ferenc – az aláírásával „Consensus doctrinae de sacramentis” c. alatt még abban az évben közre is bocsátottak. A munkálat szerzője Dávid Ferenc volt, s közölve van a →Teutsch G. D. által kiadott „Synodalverhandlungen” II. kötetében (1883.). –

Kolozsvárt a helvét irányúak is tartottak volna állítólag egy nevezetes zsinatot 1561-ben a praedestinatióról, de ez nem történt meg. Az antitrinitariusoknak azonban később országgyűlés által kijelölt egyik állandó zsinattartó helyük lett.