Kolozs-kalotai ref. egyházmegye, az →erdélyi kerületben, a →kolozsi és →kalotaszegi egyesüléséből keletkezett alkalmasint még a 16. század hetvenes éveiben. 1601-ben, amikor Kolozsvárt még nem éledt újra a ref. egyház, 34, a 18. században átlag 40, a 20. század elején, miután Kolozsvár Szamosfalvával együtt közben 1854-től 1897-ig külön →egyházmegyét képezett, ismét ugyanannyi körüli anyaegyháza volt, közülük 3 Torda–Aranyos, a többi mind Kolozs vármegye területén. 1903-ban következett be az egyházmegyének kétfelé osztása s máshonnan vett egyházakkal együtt →kolozsvárivá és →kalotaszegivé alakulása. Az egyházmegye történetét az →egyházkerület 1871. és 1872. évi névkönyve tartalmazza. Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Toronyai Máté gyalui, szászfenesi l. 1592-ig, →Tasnádi Ruber Mihály bánffyhunyadi l. (1600.), Maróti Traski Lukács kolozsvári l. 1615-ig, Körmendi Mátyás kolozsvári l. (1619.), →Gyöngyösi Kiséri András kolozsvári l. 1622-ig, →Szilvási K. Márton bánffyhunyadi l. 1623-tól, →Tiszabecsi P. Tamás kolozsvári l. 1626–1645, →Jenei István kolozsvári l. 1645–1653 k., →Veresmarti Gáspár kolozsvári l. 1653 k.–1668, →Kovásznai Péter kolozsvári l. 1668–1673, →Porcsalmi András kolozsvári l. 1673–1681, →Szathmárnémethi Mihály kolozsvári l. 1681–1689, →Tolnai F. István kolozsvári l. 1689–1690, →Vásárhelyi Matkó István kolozsvári l. 1690–1693, →Sárpataki N. Mihály kolozsvári l. 1693–1694, Szathmári István kolozsi l. 1694-től, →Soós Ferenc kolozsvári l. 1710–1720, Boros Gáspár gyalui l. 1720–1742, →Deáki Filep József kolozsvári l. 1742–1748, →Szathmári Pap Zsigmond kolozsvári l. 1748–1760, Soós Ferenc (II.) kolozsvári l. 1760–1776, Incze Mihály kolozsvári l. 1776–1795, →Tordai Sámuel kolozsvári l. 1795–1801, Incze Sámuel kolozsvári l. 1801–1822, Incze Sámuel (II.) kolozsvári l. 1822–1839, →Csiszár Sámuel kolozsvári l. 1839–1852, Újvári Czirják György tordaszentlászlói l. 1853–1866, Szakács István magyarlónai l. 1866–1889 (1863-tól helyettes), Dézsi Gyula gyalui l. 1889–1903.