Ballagi (1848-ig Bloch) Mór (Éralja, 1815, márc. 18. – Budapest, 1891. szept. l.) ref. tanár, az előbbinek atyja, izraelitának született. Előbb családi körben tanult, majd 1829-től Nagyváradon, 1831-től Pápán talmudtanítóságra készült. Miután 1832-től Mórott és Surányban nevelősködött, 1836-ban visszatért Pápára, ezúttal a ref. kollégium növendékének. 1837-től a pesti műegyetemen matematikát tanult. 1839-ben Párizsba ment, ahonnan a következő évben hazajővén, a zsidók magyarosításán kezdett fáradozni. 1842-ben a tübingeni egyetemre iratkozott be s 1843. máj. 28-án Notzingenben áttért protestánsnak. Bölcsészetdoktori oklevéllel térvén vissza, 1844-ben a szarvasi ev. gimnáziumban nyert tanári állást. Minthogy a szabadságharcban való részvétele miatt eltiltatott a tanárságtól, 1850-től földbérlettel foglalkozott. Mikor aztán visszanyerte tanárságra való jogosultságát, 1851 őszén a kecskeméti ref., 1855-ben a pesti egyesült prot. teol. akadémiához választatott tanárrá. 1877-ben nyugalomba lépett. – 1861-ben országgyűlési képviselő is volt. A Magyar Tud. Akadémia 1840-ben lev., 1858-ban rendes tagjának, a →dunamelléki egyházkerület világi tanácsbírójának választotta. Részt vett mint póttag a →debreceni zsinaton s mint r. tag a korabeli →konventeken. 1868-tól sokáig vitte az egyetemes tanügyi bizottság elnöki tisztét s általában nagy szerepet játszott egyháztársadalmi téren. Azonkívül választmányi tagjai közé sorozta mind a →Magyarországi Prot. Egylet, mind a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság. A nyelvtudományban éppen olyan kimagasló helyet foglalt el, mint a teológiában, melynek mezején mint a szabadelvű irány vezére fejtett ki hatalmas tevékenységet. Szorgalmasan dolgozott a régi P. E. I. L.-ba is, melyet 1858-ban új életre keltett s 1888-ig szerkesztett; szerkesztette még a Prot. Képes Naptárt 1855–1872, a Házi Kincstárt 1861–1864, a Család Lapját 1866. és a Prot. Tudományos Szemlét 1869–1872, mely utóbbiban szintén több dolgozata jelent meg. – Teol. tárgyú művei: Mózes öt könyve (Magyarra ford.) I-V. k. (Buda, 1840–41.) Első jósok (Jósua könyvének fordítása). (Uo. 1942.) A szarvasi ág. hitv. ev. főiskolának rövid története. (Szarvas, 1847.) A héber nyelv elemi tankönyve. (Pápa, 1856.) (Goldziher Ignáctól átdolgozott II. kiadása 1872.) Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Österreichs (2 f. névn.). (Hamburg, 1860.) Emlékbeszéd Melanchthon Fülöp felett. (Pest, 1860.) Tájékozás a teológia mezején (Válasz →Filó Lajosnak). (Uo. 1862.) (II. átd. kiad. uo. 1863.) Renaniana. (Uo. 1864.) Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül (Nyelvtudományi Közlemények III. k., 1864. Felvéve a köv. munkába is pótlékul.). A biblia (Tholuck után ford.). (Pest, 1864.) Bibliai tanulmányok (Különnyomat a P. E. I. L.-ból, 2 r.). (Uo. 1865–8.) A protestantizmus harca az ultramontanismus ellen. (Uo. 1867.) Concordatum (P. E. I. L. 1867.). A népiskolai törvényjavaslatról. (Pest, 1868.) Az ág. hitv. és helv. hitv. orsz. →árvaegylet története (Az árvaház megnyitásakor tartott beszédek közt). (Uo. 1870.) A tudomány fejlődése hajdan és most. (Uo. 1871.) Megnyitó beszéd… a →Magyarországi Prot. Egylet alakuló gyűlésén. (Uo. 1871.) (Németül is ki van adva.) Az újszövetségi iratok keletkezése. (Uo. 1872.) Mésa Moáb királyának diadaloszlopa. (Uo. 1872.) Emlékbeszéd →Székács József… fölött. (Budapest, 1879.) (Németül is ki van adva.) Emlékbeszéd →Révész Imre fölött… (Uo. 1882.) Kéziratban szintén sok műve maradt, így a biblia nagy részének fordítása.

Irodalom: Ballagi Aladártól életrajza (Erdélyi Prot. Közlöny. 1878. és Prot. Új Képes Naptár 1879.), Kenessey Bélától nekrológja (P. E. I. L. 1891.), Imre Sándor: Emlékbeszéd B. M. felett (1893.), Szőts Farkas: Emlékezés B. Mórról (P. E. I. L. 1899. és Prot. Szemle 1907.), Komáromi Lajos: B. M. (1892.), György Aladár: B. M. életrajza (1886.).