Kassai Zsigmond Dávid (Kassa, 1556. – Nagyszeben, 1586.) ref. tanár. Kassán kezdte iskoláit. Még Sárospatakon tanult, majd külföldre ment s 1577. jún. 10-én a wittenbergi, ezévi szept. 26-án a heidelbergi, végül pedig a tübingeni egyetemnek lett hallgatója. Hazájába 1579-ben visszatérve, előbb a nagyváradi, 1582-től a gyulafehérvári iskolának volt igazgatója. A pestis elől Nagyszebenbe menekült. – Művei: Elegia Pannoniae gravissima pestilentia conflictantis. (Wittenberg, 1577.) Elegia continens hodoeporicon itineris germanici. (Tübingen, 1579.) Consolatio… Dialogus, quo praesides Transsylvaniae… consolatur. (Kolozsvár, 1584.) Üdvözlő verset írt Senensis Mihályhoz (1579.), →Paksi Mihályhoz (1579.), Sulyok Ferenchez (1579.), Thúri György vezérhez (1579.), gyászverset és síriratot →Balsaráti Vitus Jánosról (1577.), →Kassai Császár Györgynek →Szikszai Fabricius Balázs feletti gyászbeszéde mellett) és számos erdélyi főúri halottról (1584., a Consolatio… mellett).