Kaposi Juhász Sámuel (Rimaszombat, 1660. – ?, 1713. júl. 23.) ref. tanár. Bevégezvén iskoláit, 1681-ben →rektori hivatalt viselt szülővárosában, honnan még ez évben külföldi egyetemek látogatására indult s 1683-ban az utrechti, 1685. márc. 9-én a leideni egyetem hallgatói közé lépett. Megfordult még több más, közöttük német és angol egyetemeken is. 1688-ban tért haza a Leidenben „sine disputatione” nyert teol. doktori címmel. 1689 elején Rimaszombaton időzött s a kassai egyházzal levelezett, bizonyosan valami hivatal elvállalása iránt. Azonban nem itt, hanem a sárospatak-gyulafehérvári kollégiumban talált alkalmazást, mint annak tanára. E minőségében lankadatlan buzgalmat fejtett ki az intézet anyagi és szellemi fejlődése érdekében. – A →Misztótfalusi Kis Miklós által kiadott bibliának egyik revizora volt külföldi időzése alatt. – Művei közül teol. érdekűek: Úri nemzettel fénylő… (Gyászbeszéd Bethlen Elek felett). (Kolozsvár, 1697.) Memoriale hebraicum. (Kolozsvár, 1698.) (II. kiad. Utrecht, 1738.) Breviarium biblicum. (Kolozsvár, 1699.) Respondensi tisztet vitt a „De desertione spirituali” (1683.) tartott vitán. Igen sok alkalmi verse van: Üdvözlő verseket írt →Apáti Miklóshoz (héber, szír, görög, latin és magyar nyelven 1686., 1687., 1688.), →Komáromi A. Jánoshoz (1686.), →Nógrádi Benedekhez (1686.), →Musnai Mihályhoz (1686.), Nánási Mihályhoz (héberül 1687.), →Kondorosi Jánoshoz (1687.), →Rápóti P. Mihályhoz (1687.), →Debreceni Ember Pálhoz (1700.), →Pápai Páriz Ferenchez (1696., 1708.) műveik mellé, a gr. Székely Ádám menyegzőjére több nyelven (Gamelion melographicum 1702.) s megírta a saját sírversét is. Számos munkája maradt kéziratban, így p.o. a →Heidelbergi Káté magyarázata és „Introductio theologico-historicá”-ja.

Irodalom: Koncz József: A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium története (1896.).