Jászberényi P. Pál (?, ? – ?, ?) ref. vallású tanár, valószínűleg az előbbinek fia, Erdélyben született és Gyulafehérvárt tanult. Miután 1653-tól az I. Rákóczi Ferenc nevelője volt, 1656-ban külföldre ment s még ez évi júliusban Utrechtben, 1657. júl. 22-én Franekerben, 1658. szept. 13-án Groningenben iratkozott be az egyetemre, de 1659 tavaszán újra Franekerben időzött. Miután Oxfordban is járt, 1659 novemberében Londonban telepedett le s ott nyilvános iskolát nyitott, mely hamarosan híressé vált. 1665 táján hazalátogatott, de aztán visszatért Angliába. 1678. körül nagyenyedi tanárnak hívták meg, de mielőtt útra kelhetett volna meghalt. Egy angolul és egy latinul írt s több kiadást ért nyelvtanán kívül a következő művei vannak: De magistratu. (Franeker, 1657.) (Nem bizonyos, hogy szerzője volt-e, vagy csak defendense?) Examen doctrinae ariano-socinianae (Egy német könyv fordítása). (London, 1662.) Orthodoxa S. S. Trinitatis defensio (Az előbbinek függeléke). Üdvözlő verset írt Csedregi P. Péterhez (1659.).

Irodalom: Imre Sándor: J. P. (Abafi Figyelője, I. k.), Szilágyi István: Kritikai fejtegetések J. P. életéhez. (Uo. II. k.).