Jakabfalvy András (Buda, 1804. dec. 4. – ?, 1859. márc. 1.) ref. vallású földbirtokos. Egy darabig otthon tanult, azután Sárospatakon. Gagybátori birtokán telepedvén le, Abaúj vármegyében és a szomszédos akkor önálló Tornában buzgó közéleti tevékenységet fejtett ki. 1836-ban követ volt az országgyűlésen, 1848-ban pedig helyettes alispán és kormánybiztos, amiért internálták is pár hónapra. Az →abaúji egyházmegyének még ifjan tanácsbírája lett. Jelen volt az 1848-i pesti prot. értekezleten. – Sokat dolgozott irodalmi téren. Egyházi irányú cikkei vannak a →P. E. I. L-ben, hol egyebek közt főként a reformáció kezdetbeli mozzanataival foglalkozott (1842–44.), és a →Sárospataki Füzetekben, hol különösen a francia és a skót egyházalkotmány fejlődését tárgyalta (1857–58.). Önállóan megjelent posthumus műve: Egyházi politika különösen Magyarhonban. (Budapest, 1886.)